Emlékek a lakásban

Őrzöl emlékeket a múltból? Gyakran előveszed, esetleg kiteszed otthonodban ezeket a tárgyakat? Hol tárolod a múlt emlékeit? Jó érzéssel tölt el, ha ránézel? Vajon milyen hatással vannak rád ezek a tárgyak? Ha nem tudsz tőle szabadulni, vajon mi ennek az oka? – sok kérdés felmerül az emlékekkel kapcsolatban. Nézzünk bele a témába a magyar térrendezés elvei szerint!

Amikor valaki a múltban él…

Képzeljük el mi történne akkor, ha soha nem válogatnánk és rendeznénk otthonunkban lévő emléktárgyakat. Van aki mániákus gyűjtő, hazahoz pl.: egy darabka követ, földdarabot, kis üvegben tengervizet stb. , majd a végén azt sem tudja, hová tegye a sok emléket. Életünk során nagyon sok olyan tárgy összegyűlik az otthonunkban, amelyeket nem használunk semmire, de érzelmi szálak mégis kötnek hozzájuk. Nézzük milyen hatással lehetnek ránk ezek a tárgyak?

Az emléktárgyakba belesűrítjük mindazt, amit szeretnénk megtartani magunknak, azaz szeretnénk néha visszahozni az elmúlt idők eseményeit, megtartani azokat az emlékezetünkben. Az első szerelem, az osztálykirándulás, a táborok, ballagási emlékek, az esküvő, a gyermekszületés, a nyaralások emlékeit, ajándékokat stb. sokan életük végéig őrizgetik. Otthonunkban benne van tehát a múltunk és a jövőnk. A környezetünkben lévő tárgyak ill. azok elhelyezése tükrözi azt, hogy mennyire tudunk a jelenben élni.

Az emberi emlékezet sokszor úgy szelektál, hogy a fájdalomra nem emlékszik, de az öröm az időtálló és sokszor az idő múlásával még szebbnek tűnik minden, azaz hajlamosak vagyunk kiszínezni az emlékeket. Azok az emberek, akik visszasírják a múltat, nem tudnak tanulni saját hibáikból, rágódnak azon, amit elrontottak, elszalasztottak. A tudatos gondolkodás segít abban, hogy elfogadjuk és elengedjük azokat a dolgokat, amiket nehézségként éltünk meg. Az emberek általában szívesen kiteszik otthonukban azokat a képeket, tárgyakat, amelyekhez kedves emlék fűzi őket. Sok helyen azonban a kellemetlen események emlékei is jelen vannak (sokszor elrejtve) , ami arra utal, hogy azoknak a tárgyaknak a tulajdonosa nem képes elengedni ezeket a helyzeteket, esetleg embereket, amikhez az emlékek kötik.

„A múlt nem a tiéd, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tiéd, csak az elébed vetődő sugara. Az óra a tiéd. Csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle.” Gárdonyi Géza

Érdemes szétnézni a pincében, a tárolóban, a szekrények, fiókok mélyén. Ha kezünkbe veszünk egy tárgyat, fényképet, akkor álljunk meg egy pillanatra, ne gondolkodjunk, csak figyeljünk az érzéseinkre, amik feljönnek bennünk. Igyekezzünk megszabadulni azoktól a tárgyaktól, amik rossz érzést keltenek bennünk. Érdemes figyelembe venni a magyar térrendezés egyik fontos elvét, miszerint csak olyan tárgyak legyenek az otthonunkban, amiket használunk is. Ez lehet, hogy elsőre túl szigorúnak tűnik ma a tárgyfelhalmozás korában, de gondoljunk csak bele, hogy valóban szükségünk van –e azokra a tárgyakra, amelyekhez sokszor évekig nem nyúlunk és szépen lassan megeszi őket az idő…A válogatás valóban nehéz feladat, mivel a lelkünket rendezzük és szembenézni a múlttal, majd elengedni azt, nem könnyű. A múltunk jelképezi lelkünk egy részét, amit ha elvesztünk, úgy érezhetjük, hogy kiszakadt belőlünk egy darab.

Hol tároljuk a „múltunkat”?

A magyar térrendezés szerint a pince jelképezi a múltunkat, a gyökereinket. Ide szoktuk rejteni „az egyszer még jó lesz valamire” dolgokat, amiből aztán egyre több lesz, ha nem selejtezünk rendszeresen. Azokban a házakban, a lakásokban, ahol nincs pince átveheti a helyét a padlás, a kerti tároló, bérlakásokban, panelházakban a tároló helyiség. Ha nem rendelkezünk semmilyen tároló helységgel könnyebb a dolgunk, mert rá vagyunk kényszerülve arra, hogy kevés dolgot őrizzünk meg, azaz a múlt kisebb teret kap.

Érdemes lakásunk nyugati ill. északi részére helyezni az emléktárgyakat, a nyugat energiája a feldolgozásban, az északi égtáj energiája a lezárásban segít.

„ A múlt emlék, a jövő titkok, a jelen ajándék” Közmondás